A felső ajak hasadéka, az úgynevezett ?nyúlszáj? folytonossághiány a felső ajak területén, amelynek következtében az orrbemenet és a száj között közvetlen kapcsolat alakul ki. A hasadék korlátozódhat csak az ajakra (izolált ajakhasadék; 1. kép), illetve az ajakra és a mögötte fekvő állcsontra (ajak- és állcsonthasadék; 2. kép). Izolált állcsonthasadék nem létezik, csak ajakhasadékkal vagy ajak- és szájpadhasadékkal kombinálva. A hasadék miatt a száj izmai nem alkotnak zárt gyűrűt, a felső ajak területén az izmok rendellenesen tapadnak az orrsövény illetve az érintett oldali orrszárny tövében. A hibásan tapadó izmok húzása okozza a jellegzetes orrdeformitást. Az állcsont hasadéka a fogmedernyúlvány (a fogmedernyúlvány az állcsontnak az a része, ahol a fogak ülnek) folytonossághiányát jelenti. Az ajak- illetve az ajak- és állcsonthasadékok egy- vagy kétoldaliak lehetnek. Ritkán fordul elő inkomplett ajakhasadék. Ilyenkor a bőr intakt marad, de az alatta húzódó izmok között a folytonossághiány fennáll. Inkomplett ajakhasadékoknál az ajak vagy az orr formája lehet rendellenes (3. kép), sokszor azonban csak egy behúzódás jelzi a felső ajak bőrén vagy az ajakpíron az izmok folytonossághiányát (4. kép).
A szájpad hasadéka, az úgynevezet ?farkastorok? folytonossághiány a szájpad területén. A kemény szájpad folytonossághiánya miatt az orrüreg és a szájüreg alkot egy közös üreget. A lágy szájpad hasadéka miatt annak izmai nem alkotnak zárt, jobbról balra teljes ívet, hanem hibásan tapadnak a jobb illetve a bal oldalon. A szájpadhasadék érintheti csak a lágyszájpadot (izolált lágyszájpad vagy inkomplett szájpadhasadék; 1. kép) vagy végighúzódhat az egész (lágy és kemény) szájpadon (teljes szájpadhasadék). A kemény szájpad izolált hasadéka a lágy szájpad hasadéka nélkül nem létezik. A hasadék korlátozódhat csak a szájpadra (izolált szájpadhasadék; 2. kép), vagy kombinálódhat ajak- és állcsonthasadékkal (ajak-, állcsont- és szájpadhasadék; 3. kép). Az ajak-, az áll- és a szájpadhasadék együttes fellépésekor a szájpadhasadék értelemszerűen a lágyszájpadig húzódik. A kemény szájpadot is érintő hasadékok - noha úgy tűnik, hogy mindig a középvonalban futnak -, egy- vagy kétoldaliak. Ilyenkor attól függően jobb- vagy baloldaliak a hasadékok, hogy az orrsövény melyik oldalán helyezkednek el, azaz melyik oldali orrüreg alkot egy teret a szájüreggel. Ha a szájpad egyik oldalon sem nőtt össze az orrsövénnyel, kétoldali szájpadhasadékról beszélünk. A lágyszájpadhasadékok mindig középvonaliak. Egyoldali ajak- és állcsonthasadék kombinálódhat azonos oldali vagy kétoldali szájpadhasadékkal. Kétoldali ajak- és állcsonthasadék rendszerint kétoldali szájpadhasadékkal kombinálódik. A lágy szájpad izolált hasadéka lehet inkomplett. Ennek legenyhébb formája a nyelvcsap megkettőződése (4. kép). Máskor a nyálkahártyán ugyan nem látszik hasadék, de az alatta húzódó izmok között a folytonossághiány fennáll.